A juhokban kimutatható a murciai mezőgazdasági talaj mikroműanyag tartalma

Az utóbbi időben a műanyag hulladék növekedése, mint az egyik legfőbb környezeti probléma újra megerősítésre került. Ez az anyag, amely jelen van a csomagolásban és a mindennapi használati tárgyakban, meghatározó szerepet játszik az intenzív mezőgazdasági területeken.

Az Európa zöldségeseként is ismert Murcia régióban a talajtakaró fóliák (a vetősorokat takaró műanyag borítás) megnövelik a zöldség földeken a terméshozamot, de nagy mennyiségű műanyag használatával járnak. Ezt az alacsony sűrűségű műanyagot nehéz teljes mértékben eltávolítani a földekről és idővel apróbb darabokra esik szét, amelyek bekerülnek a talajba, a víz és a szél továbbszállítja őket és az állatok elfogyasztják.

Annak érdekében, hogy a mikroműanyagokkal való szennyezettség állapotát ebben a térségben megismerjük a wageningeni és cartagenai egyetemek kutatói elemezték ezeknek a műanyagoknak a jelenlétét a mezőgazdasági talajban és a birka ürülékben, hogy meghatározzák a betakarítás utáni mezőgazdasági maradékkal táplált állatállomány esetleges műanyag fogyasztását.

Azt találták, hogy az elemzett talajminták 100%-a tartalmazott mikroműanyagot, csakúgy, mint a tanulmányozott birka ürülékek 92%-a. Ez a koncentrációt tekintve a talajban kilogrammonként 2000 mikroműanyag szemcsét és a szárazürülékben kilogrammonként 1000 szemcsét jelent.

Ez a vizsgálat a műanyagok jelentős koncentrációját tárja fel és figyelmeztet arra, hogy a birkák ezt az anyagot megeszik, további tanulmányoknak szükséges feltárniuk, hogy az elfogyasztott műanyag miként hat az állatok szervezetére.

A műanyag negatív hatásai és az intenzív mezőgazdasági zónákban való felhalmozódása ellenére rendkívül nehéz ezt az anyagot mellőzni mivel az olyan technikák, mint például a takarófólia, víz és a növényvédőszer megtakarítást tesz lehetővé; ezek pedig meghatározó tényezők a ritka esővel bíró félszáraz övezetben, így Murcia térségének esetében is.

Ennek a tendenciának a visszafordításához a jelenlegi mezőgazdasági termelésben paradigma váltás szükséges, hogy az intenzív termelés másodlagos jelentőségű szemponttá váljon. Az Európai Bizottság H2020 kiírása által támogatott Diverfarming projekt, ebben az értelemben, törekszik az európai mezőgazdaságba olyan változásokat kezdeményezni, ami a környezettel szemben tiszteletteljesebb és fenntarthathatóbb mezőgazdaság felé mutat. A termény differenciálás és a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok kombinációján keresztül próbálják óvni a bolygót miközben a gazdálkodók gazdasági hasznát is biztosítják.

Diverfarming projektet az Európai Bizottság Horizon 2020 programja finanszírozza, az „Élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdaság és erdészet, tengerkutatás és tengerhasznosítási célú kutatás, valamint a biogazdaság” kihívás keretén belül, amely számít a Universities of cartagenai and córdobai (Spanyolország), tusciai (Olaszország), exeteri és portsmouthi (Egyesült Királyáság), wageningeni (Hollandia), trieri (Németország), pécsi (Magyarország) és az ETH Zurich (Svájc) egyetemeinek, a Consiglio per la ricerca in agricoltura e l'analisi dell'economia agraria (Olaszország), a Consejo Superior de Investigaciones Científicas (Spanyolország) és a Natural Resources Institute LUKE (Finnország) kutatóintézeteinek, az ASAJA agrárszervezetének, illetve a Casalasco és Barilla (Olaszország), Arento, LogísticaDFM és Industrias David (Spanyolország), Nieuw Bromo Van Tilburg és Ekoboerdeij de Lingehof (Hollandia), Dr. Frey (Németország), Nedel-Market KFT és Gere (Magyarország) és Paavolan Kotijuustola és Polven Juustola (Finnország) vállalatainak részvételére.

Beriot, N., Peek, J., Zornoza, R., Geissen, V. and Huerta Lwanga, E. (2020) Low density-microplastics detected in sheep faeces and soil: A case study from the intensive vegetable farming in Southeast Spain, Science of The Total Environment,142653, ISSN 0048-9697, https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2020.142653